Az a hamutömeg, ami a szíve volt, s amely a mindennapos valóság legkeményebb csapásait is állta, a sajdító emlékezés első fuvallatára összeomlott. A szomorúság kényszere mindinkább szenvedélyévé vált, ahogy lassan őrölték az évek. A magány emberivé tette.

Autore: Gabriel García Márquez