Kimondok minden mondhatót,
(a fecsegésben annyi báj van),
de bárcsak arra volna mód,
hogy mibenlétem konstatáljam.
Aztán csak számolom a perceket,
idegesen kapcsolgatom a tévét,
és dünnyögök, hogy szeret, nem szeret...
elalszom egy légy zümmögése révén.
Aztán csak számolom a perceket.
S míg kattog egyre távolabb
haladva lent a metró,
halkan kattog a bőr alatt
az ember szíve dettó.
Volnék nyakadra csöppent körtelé,
volnék ruhádba kent hasonlatok,
apró göröngy, ha megbotolsz belé,
kicsiny bogár, ha eltaposgatod.
Csapom neked a szelet, hisz te, lám,
Saját magadnak csapni nem birod,
De szép fületlen, nem fülelsz reám,
Versem neked kimondva is titok.
De légy bár csonka, foltos és süket,
Szívem mégis lakatlan nélküled.
És az egész világ csak linkgyűjtemény,
s a dolgok benne linkek -
kattintsak bárhová, folyton te tűnsz elém,
te vagy honlapja mindnek.
Betege vagyok a szerelemnek
a vágynak, az érintésed is éget
amikor a kezem és a te kezed is
ugyanoda nyúl be a kukorica végett
fölhevít, és amikor elveszed, űrt hagy
nem tudok én ma a filmre figyelni miattad
olyan gyönyörű vagy.
Kiváncsi gyerek volt Péterke,
bedugta orrát az ételbe.
Kiszólt a galuska:
"megrúglak, Petyuska!"
s Péterke elszállt az éterbe.
sms
azt írom + most 1 smsbe
hogy beléd vagyok kedvesem esve
vágyak dobálnak partra kivetnek
billentyűzárat oldd ki szivednek
De mit vesződöm én tevéled, édes, annyit?
De mit töröm magam? Mit alkalmazkodom,
mint drága porcelánok között egy masztodon?
S a maszkodon miért nem birok átlátni vagymit?
Miért nem látok át, babám, a maszkodon?
De nem panaszkodom.
Seite 1 von 2.
nächste letzte »
Data privacy
Imprint
Contact
Diese Website verwendet Cookies, um Ihnen die bestmögliche Funktionalität bieten zu können.