Minden hőstett forrása a háború, a legbalgább dolog a világon.
Johan HuizingaA bölcsesség úgy áramlik a balgasághoz, mint az ész az érzelmekhez. S a világban sokkal több az érzelem, mint az ész. Ami az életet mozgásban tartja, az élet forrása a balgaság. Mert mi egyéb a szerelem? Miért házasodik az ember, ha nem balgaságból, mely soha nem ismer akadályt? Minden élvezet, minden szórakozás csak a balgaság fűszere.
Johan HuizingaAki tökéletesen okos és komoly, az képtelen élni. Minél jobban eltávolodik tőlem, Balgaságtól valaki, annál kevésbé él. Ugyan miért, mi okból csókolgatjuk, ölelgetjük a kisgyermekeket, ha nem azért, mert olyan csodálatosan balgák még. S mi más teszi az ifjúságot oly vonzóvá?
Johan HuizingaAki az élet tragédiáit bölcs belátással akarná végigcsinálni, azonnal megfosztaná magát az élettől. Csakis a balgaság nyújt vigaszt: eltévelyedni, tévedni, tudatlannak lenni nem más, mint embernek lenni.
Johan HuizingaHa tévedni emberi dolog, miért neveznénk az embert szerencsétlennek, amiért téved, ha egyszer így született, ilyennek teremtették, s ez általában a sorsa.
Johan HuizingaAzt, amikor a szellem széttöri a bilincseit, menekülést keres, és szabadságra vágyik. Ez tehát a boldogság, egyben azonban elszakadás a földi dolgoktól, s a legnagyobb bölcsesség is. Az igazi boldogság az éntől való megszabadulás, a szeretők boldogsága, akiket Platón mindenki közül a legboldogabbnak nevez.
Johan HuizingaRosszabbak vagyunk, mint az állatok, amelyek közül nem mindegyik harcol, csak a vadak. Ők azonban legalább természetes fegyvereikkel harcolnak, nem úgy, mint mi, ördögi furfanggal kiagyalt gépekkel. Ők a kicsinyeikért vagy ennivalóért harcolnak; a mi háborúink legtöbbször becsvágyból vagy dühből vagy irigységből vagy a lélek más, hasonló betegségeiből fakadnak. A legszerencsésebb kimenetelű háború is több rosszal, mint jóval jár. A háborúzással senki nem tud anélkül bajt hozni ellenségére, hogy előbb az övéire ne zúdítson számtalan szerencsétlenséget.
Johan HuizingaAz ebben a korszakban kibontakozó levélműfaj s mai idők újságjának szerepét töltötte be, vagy még inkább az irodalmi folyóiratét, amely szinte közvetlenül a tudós-levelezésből alakult ki. A levélírás, akárcsak az ókorban, amelyet e tekintetben talán még jobban és hasznosabban utánoztak, mint bármilyen más területen, művészet volt. […] A levelek általában azzal a megfontolással íródtak, hogy később, szélesebb körben publikálásra kerülnek, vagy mindenesetre annak a tudatában, hogy a címzett másoknak is megmutatja őket.
Johan HuizingaAz egész reneszánsz ezt a vágyképet dédelgette, fák alatt meghúzódó, hűvös házban jó és bölcs barátok csendes, derűs, mégis komoly társalgásának a képét. Nyugalom és harmónia. Az egész évszázad az egyszerűség, őszinteség, igazság és természetesség megvalósítására törekedett.
Johan HuizingaNyugalom az egyén számára, könyvektől körülvéve, ez a legvágyottabb állapot.
Johan Huizinga« prima precedente
Pagina 2 di 3.
prossimo ultimo »
Data privacy
Imprint
Contact
Diese Website verwendet Cookies, um Ihnen die bestmögliche Funktionalität bieten zu können.